Háromnapos kisgyerek koromban
ültem a fán,
és a Himnuszt daloltam.
A szomszéd ágon egy fehér sas
rámnevetett,
és kettétörte dalomat.
Utána sokkal, jóval idősebben,
ültem a fán,
és répát majszoltam.
A szomszéd ág üres volt,
a fehér sast
elfújta az őszi szél.
Minden télen azóta,
ha ülök a fán,
várom a fehér sast,
s magamban dalolok.