Ejj, mi a kő anyám tyúkja?
Kend az udvaron kapirgál, míg én
keményen dolgozom?
A szívemet, lelkemet kiteszem, munkám
gyümölcsét mégis más élvezi.
Ön szerint ez igazságos?
Tudom, maga egyszer majd levesbe kerül,
a combja meg frissen lesz kirántva, s talán
én eszem meg egy hosszú nap után.
De akkor is, azok a herék, kik csak élősködnek,
azok is tyúkokat zabálnak kedvesem,
sőt halat, marhát és még jobbakat.
Tudja mit, kedves tyúkanyó?
Odahasalok én is az udvarra, s kapirgálok,
aztse bánom, ha én kerülök majd a levesbe!
